Rólunk - Lenau Egyesület

Köszöntő

A Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület 1985. októberében alakult meg Pécsett, mint Magyarország és egyben Délkelet-Európa II. világháború utáni első független, bejegyzett német nemzetiségi szervezete. Taglétszáma hamarosan megközelítette a 600 főt. Az 1946 és 1948 között Magyarországról elűzött németek közül is sokan kérték felvételüket, így is kifejezve a Magyarországon élő német közösség iránti támogatásukat és egykori magyar hazájuk iránt érzett szeretetüket.

Tevékenységünkkel a magyarországi németség azonosságtudatának erősítését, hagyomá-nyainak és anyanyelvének ápolását, valamint történelmének tudatosítását kívánjuk segíteni. Ennek érdekében kiemelten fontosnak tartjuk a német nemzetiségi oktatási intézményekkel való együttműködést, a közös programok lebonyolítását.

Ezek mellett hídszerepet töltünk be hazánk, Magyarország, és kulturális anyanemzetünk, Németország, között: nemzetközi tanácskozásokat, művészeti és kulturális projekteket kezdeményeztünk és valósítottunk meg, kapcsolatokat építettünk ki németországi és magyarországi települések, iskolák valamint művészeti, ifjúsági, művészeti, szociális célú egyesületek között, melyek partneri kapcsolatában igény szerint továbbra is aktív részt vállalunk.

1995-ben, tízéves sikeres tevékenységünk elismeréseképpen, egyesületünk a hazai német nemzetiségi szervezetek közül elsőként elnyerte a magyar állami “Kisebbségekért Díj”-at.

Tevékenységünkkel kapcsolatos kérdéseit, javaslatait és észrevételeit szívesen fogadjuk levélben, e-mailben, vagy időpont-egyeztetés alapján személyesen a Lenau Házban.

Nikolaus Lenau

A névadónk életrajzát ide kattinttva elérheti a wikipédián.

Oldalunkról letöltheti a versei gyűjteményét is!

Versgyűjtemény letöltése

Az egyesület célja

Az egyesület segíti a magyarországi német lakosságot anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak megőrzésében, ápolásában, fellendítésében, azonosságtudatának helyreállításában és elmélyítésében, nemzetiségi jogainak eredményes kibontakoztatásában.

A Lenau Ház a magyarországi németek szellemi-kulturális központja, hazai és külföldi németek és magyarok találkozó helye. Szervezi a magyarországi németek kulturális életét, gondoskodik Németország kulturális értékeinek és hazai német és magyar anyanyelvű lakosság körében történő bemutatásáról, terjesztéséről, segíti a felzárkózást ezekhez az értékekhez.

Az egyesület ösztönzi helyi német kultúrcsoportok (kórusok, zenekarok, tánccsoportok, klubok stb.) és más közösségek megalakítását, támogatja és koordinálja azok tevékenységét.

Feladata a magyarországi németség igazi arculatának, történelmi, kulturális és gazdasági szerepének megmutatása.

Céljai elérése érdekében az egyesület együttműködik hazai és külföldi szervezetekkel, egyesületekkel és magánszemélyekkel.

Az egyesület célkitűzéseinek megvalósítása és a magyarországi német kulturális örökség feldolgozása és bemutatása érdekében foglalkozik:
– német nemzetiségi tárgyú könyvek, időszaki publikációk kiadásával és terjesztésével
– német nemzetiségi műsoros hangkazetták, videokazetták, CD-k, CD-ROM-ok kiadásával és forgalmazásával

– nemzetiségi pedagógusok és önkormányzati képviselők továbbképzéseinek szervezésével – német nemzetiségi ifjúsági táborok szervezésével
– a hazai németség életének eseményeit bemutató rádióműsorok, film- és videofilmek

Lenau díj

A Lenau Egyesület elnöksége 1991-ben alapította a Nikolaus Lenau Kulturális Díjat. Ez olyan a bel- és külföldi magánszemélyeknek és közösségeknek ítélhető oda, akik a magyarországi németség kultúrájának bemutatása és fejlődése, hagyományainak ápolása, vagy identitása erősítése érdekében kiemelkedő munkát végeztek. A bronz Lenau-plakett alkotója Trischler Ferenc, Pécsett élő német nemzetiségű szobrászművész.

Díjazottjaink

A ház története

A pécsi domonkos kolostor és feltárása

A pécsi domonkos kolostor és feltárásaA törökkori adóösszeírásokból (defterek) ismert, hogy ezt a területet, a történeti belváros délkeleti részét, a Szent Tamás domonkos kolostorról nevezték el. Magyarországon két Becket Szent Tamás patrocínium (a szent,akinek nevére felavatták a templomot) van: Esztergom és Pécs. A kolostor a hódoltság idején már nem létezett. A városi feltárások során kiderült, hogy a törökök lebontották és a köveiből felépítették Ferhád pasa dzsámiját a Király utca és Kazinczy utca sarkán.A Munkácsy utcai feltárások kezdetéig a domonkos kolostor helye bizonytalan volt, a terület törökkori elnevezése engedett csupán következtetni rá hogy ebben a térségben kell keresni. 1976-ban egy pincebeomlás kapcsán kerültek elő a kolostortemplom részletei a Munkácsy utcában. A következő évben a kolostorhoz délen kapcsolódó kerengő részlete lett feltárva. Ezután csaknem 10 évig nem történt a területen semmi.Ekkor a Munkácsy utca 8-at a Lenau Egyesület kulturális központjává kívánták tenni. Pécs testvérvárosa, Fellbach, anyagi segítségével az egész udvar feltárása, illetve az itt állt 18. századi épület művészettörténeti kutatása, majd annak összeomlása után az alatta lévő terület kutatása is megtörtént. 1987 és 1990 között a telek teljes területén megtörtént a régészeti feltárás.Kiderült, hogy a római kori Sopianae városnak voltak itt kőépületei, és egy útrészlete, majd efölött épült valószínűleg a 12. században egy templom, amely plébániatemplomként működött. 1238-ban a források szerint ezen a helyen már állt a domonkos kolostor, amely többszöri átépítés után 1492-ben nyerte el végleges formáját. A területen a csarnoktemplom hajójának részlete és a szentély indítása található meg, valamint a Szent Vér ereklyét – talán vérző ostyát (Krisztus vérét) – őrző kápolna alapjai, melyet Kapisztránói Szent János is felkeresett a nándorfehérvári csata előtt. A templom belseje, a padló alatti rész temetkezési helyül szolgált. A rend tagjai, valamint a zidinai domonkos rendi apácák és tehetősebb emberek temetkezéseit találtuk itt meg, a padló alatt szabályos sorokban rendezve mélyített kriptákban: mintegy 50 kriptában legalább 1000 ember maradványait, sok esetben több rétegben egymás fölött.Köztük volt egy külön bejáratú, feliratos, évszámmal ellátott kripta amelyhez tartozó sírkövet a padlóba mélyítve megtaláltuk: Izdenci Katalin délvidéki horvát nemesasszony kettős címerrel díszített kora reneszánsz sírköve itt látható. A kolostor, amely mellett egy Studium Generale, egy főiskola, is működött . Valószínűleg ennek az iskolának a műve az ún. Müncheni kódex, az egyik legfontosabb magyar középkori magyar könyvemlék. A kolostort az 1570-es években lebontották és a terület pusztán állt a 18. századi beépítésig.

A telek története: 18. és 19. század

A középkori domonkos kolostor keleti területe a 18. században sokáig beépítetlen maradt. Valószínűleg az 1780-as években emelték itt az első házat. Ez az épület a műemléki feltárások tanúsága szerint igényes alaprajzzal kialakított, falképekkel díszített földszintes kőépület volt. Három utcai szobája közül a középső nagyobb alapterületű és kétablakos volt, míg a két oldalán elhelyezkedő kisebb szobák egy-egy ablakkal nyíltak az utcára. Az épület mellet síkfödémmel fedett kapualj vezetett az udvarra, a házba az udvari homlokzat középső tengelyében nyíló kapun át lehetett bejutni.Az udvari traktus keskenyebb volt az utcainál, a kapualjtól balra nagy, boltozott szabadkéményes konyha, a traktus két végén pedig egy-egy kicsi, kályhafülkével ellátott szoba helyezkedett el.A ház legnagyobb, kétablakos utcai szobájában a középen nyaló ajtó két oldalán egy-egy falfülke került kialakításra, és a falakat az építéssel egyidős falfestés díszítette. Ez a kifestés nagyon egyszerű utalással egy lugast jelenített meg: a falakat íves vasrács, alacsony kovácsoltvas lábazat tagolta, az ívek mezejébe hatalmas kővázákból virágfüzérek buktak alá és virágindák borultak a lugas rácsozatára is. A lugas rácsán és az égbolton madarak, pillangók jelentek meg. A helyiség egyik kályhafülkéjében alig kivehető formában egy kezében poharat tartó ülő nőalak volt látható. A két oldalsó szoba végfalait ugyancsak falazott falfülkék tagolták és az egyik helyiségben jellegzetes, függőleges sávokból álló falfestés is megmaradt.A ház kéttraktusos alaprajza az U alakban elrendezett lakóhelyiségekkel, a kályhafülkékkel és falfülkékkel, festéssel díszített középső nagyszobával az igényes 18. századi pécsi lakóépületek sorába illeszkedik, földszintes kialakítása ellenére például a Széchenyi téri hasonló korú Schönherr -házzal mutat rokonságot. Valószínűnek tartjuk, hogy építtetője Högyészi Ferenc lehetett, aki 1781 és 1786-ban vásárolta meg az ingatlant (akkor még feltehetőleg üresen) Tanyi Zsigmondtól, s akinek örökösei 1801-ben adták el házukat Groman Antal püspöki provizornak.A 19. század első felében az épületre emeletet húztak. Az emelet alaprajzi elrendezése a földszintét követte. A kapualjat ekkor beboltozták, és az udvari traktus keleti végében fekvő kis lakószobát megszüntették, hogy kialakíthassák a lépcsőházat. Az épület megközelítése ettől kezdve a kapualj alól volt lehetséges.Ezt követően jelentősebb beavatkozás nélkül maradt meg az épület egészen a 20. század 70-es éveiig. Amikor a műemléki kutatásra sor került az udvari homlokzat nyílászáróitól megfosztva már évek óta lakatlanul állt. Annak ellenére, hogy a műemléki kutatás eredményeként építészettörténeti és helytörténeti értéke egyértelművé vált, sorsa megoldatlan maradt, s mintegy tízévnyi további viszontagságnak kitéve a szerkezet megroppant és az épületet le kellett bontani.

Építéstörténet

A pécsi Lenau Ház, a Lenau Egyesület székháza 1987 és 1989 között épült.A 1.500.000.- DM-ba kerülő beruházás költségeit az alábbi szervezetek biztosították:

Németországi Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériuma
Baden-Württemberg Tartomány
Ungarndeutsches Sozial- und Kulturwerk e.V.
Verein für das Deutschtum im Ausland
Pécs városa
Fellbach városa
a fellbachi Förderkreis für das Lenau-Haus
a Lenau Egyesület
adományozó magánszemélyek

1985. szeptember 23.

Megalakul a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület. Fellbach város októberben tagja lesz az egyesületnek.

1986. október

Pécs és Fellbach testvérvárosi szerződése aláírása alkalmából Fellbach város 10.000.- DM-t adományoz a Lenau Ház építésére. Pécs M.J.V. Tanácsa a belvárosban egy felújításra szoruló, egykor német család birtokában lévő házat ajándékoz a Lenau Egyesületnek.

1987. április 28.

Fellbachban megalakul a Lenau Ház Támogatói Kör azzal a céllal, hogy a projekt megvalósítását anyagilag segítse. Fellbach város is tagja a Támogatói Körnek. Nagyszabású adománygyűjtő akció indul.

1987. április-május

Pécsi építészek a fellbachi Tervező Osztály munkatársaival közösen elkészítik a Lenau Ház terveit.

1987. június 7.

A fellbachi képviselőtestület jelenlétében elhelyezik a Lenau Ház alapkövét.

1988. január 6.

Pécs város, Fellbach város és a Lenau Egyesület közös nyilatkozatának aláírása a Lenau Ház felépítésének biztosításáról.

1988. július

A Német Külügyminisztérium hozzájárul a német szövetségi támogatás biztosításához. Megkezdődik az építkezés, mely1988 decemberéig tart.

1989. júniusáig

elkészülnek a belsőépítészeti munkák.

1989. szeptember

Megkezdődik a Lenau Ház „próbaüzeme”, meghirdetik az első rendezvényeket.

1990. június 3.

Pünkösd vasárnapján több mint 1000 érdeklődő jelenlétében ünnepélyesen átadják rendeltetésének a Lenau Házat. A vendégek között van Dr. Alexander Arno, Németország budapesti nagykövete, Pécs egykori tanácselnöke, Dr. Piti Zoltán, és Friedrich Kiel, Fellbach főpolgármestere.